Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1995. július 18.
Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./
1996. január 31.
Teodor Melescanu külügyminiszter Németországba utazott, jan. 31-én Bonnban tárgyalt Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Kinkel elismerően szólt a romániai német kisebbség helyzetének rendezéséről. Kijelentette, hogy a német kormány továbbra is jelentős anyagi eszközökkel segíti az erdélyi német kisebbség életkörülményeinek javítását. Melescanu közölte, hogy készek közreműködni a németországi román bűnbandák elleni küzdelemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1997. március 16.
Adrian Severin külügyminiszter Németországba utazott, márc. 19-én tárgyalt kollégájával, Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Severin elmondta, hogy Románia nagy várakozással tekint az euroatlanti szervezetekbe való felvétel elé. A német kormány a tagállamok csúcsértekezlete előtt nem foglal állást, válaszolt Kinkel, elégedetten szólt a romániai német kisebbség helyzetének örvendetes javulásáról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1997. április 30.
Klaus Kinkel német külügyminiszter ápr. 30-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt kollégájával Adrian Severinnel, majd beszédet mondott a parlament két háza előtt. Leszögezte, hogy a NATO-csatlakozásnál a fő szempont az lesz, hogy az illető ország mennyire felel meg a belépés feltételeinek. Németország a közép-és kelet-európai országok ügyvédje marad, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1997. május 1.
Románia és Németország között ígéretes kapcsolatrendszer épül ki, állapította meg Bukarestben Klaus Kinkel német külügyminiszter máj. 1-jén, miután találkozott Emil Constantinescu államelnökkel. Megegyeztek abban, hogy Iasiban német konzulátus nyílik. A gazdasági együttműködés szándékát jelzi, hogy ez alkalommal 700 német vállalkozó érkezett Bukarestbe. - Adrian Severin külügyminiszter kijelentette, hogy Románia bocsánatot kér Németországtól a romániai németek deportálásáért, illetve a Ceausescu által folytatott gyakorlatért, hogy a Német Szövetségi Köztársaságtól kapott fejpénzért engedélyezték a német nemzetiségű állampolgárok kivándorlását: "Mélységesen sajnáljuk ezt /a deportálást/, és az erkölcsi jóvátétel gesztusaként bocsánatot kérünk a történtekért azoktól az egykori romániai, ma németországi állampolgároktól, akiket ezzel az elítélendő eljárással mindörökre megbélyegeztek." A második világháború után mintegy 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot deportáltak szovjet munkatáborokba. A deportálásokban román hatóságok közreműködtek, állapította meg Severin. A Sztálin-Tito konfliktus idején pedig tömegével telepítettek bánáti svábokat a Baragan vidékére. Ceausescu idejében a kitelepedni szándékozókért fizetett fejpénz elérte a 12 ezer márkát is. Kinkel üdvözölte a román fél gesztusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./
1998. február 13.
Klaus Kinkel német külügyminiszter a reformpolitika következetes folytatására biztatta a bukaresti kormányt, amikor febr. 13-án Bonnban román kollégájával, Andrei Plesuval találkozott. Kinkel rámutatott, hogy Németország 1990 óta egymilliárd márkával segítette a romániai reformfolyamatot. /MTI/
